Főlap - Laparoszkópia - Petefészek ciszta
PETEFÉSZEK CISZTA
A petefészek ( ovarium ) ciszta folyadékkal telt, vékony falú kis tömlő a petefészek állományában vagy a felszínén. Mérete lehet olyan kicsi, mint egy borsószem, vagy olyan nagy, mint egy sárgadinnye. A petefészek ciszta minden nőnek, minden életkorban kialakulhat. A rendszeresen menstruáló nők kb. 30%-ában fordul elő, rendszertelen menzesz esetében mintegy 50%-ban, a havi vérzés elmaradása, a menopausa után pedig 6%-ban. A legtöbb petefészek ciszta csak működési zavar következménye, funkciónális ciszta, és ami fontos: veszélytelen, gyakran spontán eltűnik. A petefészek szöveteiből kifejlődő valódi cisztikus daganatok már komoly panaszokat idézhetnek elő, és ritkán rosszindulatúvá válhatnak.
Fontos, hogy megismerjük a petefészek működésének a lényegét, hogy megértsük a ciszták kialakulását és jelentőségüket.
HOGYAN MŰKÖDIK A PETEFÉSZEK?
Normál esetben a nőknek két petefészkük van, amelyek két oldalt a méh mellett fekszenek, nagyságuk és formájuk egy kis szilvához hasonlít. A petefészekben érnek meg a petesejtek minden hónapban.
1. ábra A normális petefészek (fehér egyenetlen felszínű képlet) képe hastükrözésnél,
előtte fut a petevezető, mellette bal oldalon a méh látható, alatta belek fekszenek.
A menstruációs ciklus alatt a petesejt folyadékkal telődő kis tömlőben, a tüszőben (folliculus) fejlődik, amely ekkor tüszőhormont (ösztrogén) és kevés sárgatest hormont (progeszteron) termel.
2. ábra Folliculus (tüsző) a petefészek felszínén, benne folyadék van és az érő petesejt.
Amikor a petesejt megérett, a tüsző (folliculus) megreped és a petesejt a tüszőből kiáramló folyadékkal kikerül a tüszőből és a petefészekből (ovuláció), majd beúszik a petevezetőbe. Ezután a tüsző falai összeesnek, sejtjeiből sárgatest (corpus luteum) alakul ki, amely főleg sárgatest hormont (progeszteron) és kevés tüszőhormont (ösztrogén) képez. A sárgatest hormon előkészíti a méh nyálkahártyáját a megtermékenyített petesejt befogadására.
3. ábra A petesejt érése, kiszabadulása a petefészekből (ovuláció) és a sárgatest kialakulása, fejlődése, majd zsugorodása.
4. ábra Az emberi petesejt (egg) kiszabadulása a petefészekből (ovuláció).
5. ábra A kiszabadult petesejt bekerülése a petevezetőbe.
Ha nem jön létre a terhesség, akkor a sárgatest normális esetben felszívódik és eltűnik, így lecsökken a tüszőhormon és a sárgatest hormon termelése, ami a méhnyálkahártya elhalásához és a méhfalról való leválásához, a menstruációhoz vezet.
A PETEFÉSZEK MŰKÖDÉSI ZAVARA MIATT KIALAKULÓ CISZTÁK: A FUNKCIONÁLIS CISZTÁK
A Follicus Ciszta akkor alakul ki, ha a petesejt megérése után nem szabadul ki a petefészekben fejlődő tüszőből (folliculus), így a tüsző megmarad (perzisztáló folliculus). A tüszőben a folyadék még tovább termelődik, a kis tömlő növekszik, ciszta alakul ki. A tüszősejtek továbbra is előállítanak tüszőhormont, ezért elmarad a méhnyálkahártya leválása, a menstruáció.
6. ábra Folliculus ciszta.
A Corpus Luteum Ciszta úgy keletkezik, hogy a petesejt helyén kialakuló sárgatest nem fejlődik vissza és továbbra is sárgatest hormont és tüszőhormont termel, ezért a menstruáció ekkor is elmarad.
Ezek a funkcionális ciszták általában veszélytelenek. Ritkán alhasi fájdalmat okoznak, gyakran két-három menstruációs ciklus alatt spontán eltűnnek.
A PETEFÉSZEK SZÖVETEIBŐL KIFEJLŐDŐ CISZTÁK: A VALÓDI DAGANATOK
Híg folyadékot tartalmazó Serosus Ciszta
A petefészek felszínét borító hámszövetből származik. Belső tartalmuk vízszerű, szalmasárga folyadék. Nagysága 5-10 cm átmérőjű, de 30-40 cm átmérő nagyságúra is megnőhet. A leggyakoribb petefészek daganat, jóindulatú, de ritkán rosszindulatúvá válhat.
7. ábra Petefészek ciszta laparoszkópos képe.
Nyákot tartalmazó Mucinozus Ciszta
A legtöbb tulajdonsága a serosus cisztáéhoz hasonló, azonban nyákot termelő sejtekből ered, sűrű, nyákos anyagot tartalmaz. Ritkán átalakul petefészek rákká.
Dermoid ciszta (teratoma)
Még a méhen belüli magzati életben, fejlődési zavar miatt, a petefészekben porc, fog, szőr, haj, zsír fejlődik ki. Ritkán rosszindulatúvá válhat.
8. ábra Szőrt tartalmazó dermoid ciszta.
Sok cisztás petefészek (policisztás ovárium, PCO)
Hogyan néz ki a policisztás petefészek?
A laparoszkópia során a petefészkeket megnagyobbodottnak, tyúktojásra emlékeztetőnek látjuk. Ultrahang vizsgálat során a petefészekben a megvastagodott tok alatt 8-10 mm-nél kisebb hólyagra emlékeztető tüsző (folyadékot és petesejtet tartalmaz) látható.
Milyen panaszokat okoz a policisztás ovárium?
- ritkán jelentkező menstruációt
- meddőséget (a petesejt érése és a petefészekből történő kiszabadulása - ovuláció – károsodhat)
- fokozott férfihormon hatást
A műtét során a petefészek tokon a magas hőmérsékletű eszközzel több kis lyukat ejtünk (drilling), és így a tüszőkből a magas férfihormon tartalmú folyadék kifolyik.
Ez a beavatkozás kb. egy évig eredményes. Különösen egyes peteérést serkentő gyógyszerek (Clomiphen citrát) eredménytelensége esetén javasolható.
Csokoládé ciszta (endometrioma)
A petefészek (ovarium) felületén is megjelenhetnek endometriotikus szigetek. A petefészek az endometriosis egyik leggyakoribb előfordulási helye. Megjelenhet az ovarium felszínén, vagy a megbetegedés előrehaladásával mélyen a petefészek állományába terjedhet, és idővel folyékony, csokoládéhoz hasonló anyag gyűlik itt össze, csokoládé ciszta (endometrioma) alakul ki. Mind a két forma gyakran összenövésekkel jár együtt.
Csokoládé ciszta (endometrióma) sematikus metszeti képe
Csokoládé ciszta (endometrióma) a jobboldali petefészekben
Bővebben az Endometriózis -ról.
MILYEN PANASZOKAT OKOZHATNAK A PETEFÉSZEK CISZTÁK?
Alhasi fájdalmat:
- állandóan vagy időnként tompa, görcsös, vagy éles az alhasi fájdalom
- heves, hirtelen, éles a fájdalom, ha a ciszta megcsavarodik vagy megreped
Menstruációs zavart:
- a havi vérzés rendszertelen, görcsös, elhúzódó lehet, vagy teljesen kimaradhat
Vizelési, székelési panaszokat
A kívánt fogamzás elmaradását
Hormonális zavarokat
- pl. elhízást, hajhullást, bőr zsírosodást, helyenként szőrösödést
HOGYAN LEHET FELISMERNI A PETEFÉSZEK CISZTÁT?
Hüvelyi ultrahang vizsgálat a legbiztosabb, legjobb módszer a petefészek ciszták felismerésére. A petefészek ciszta szerkezete lehet egyszerű (csak folyadék van a tömlőben), összetett (folyadék és tömör szöveti területek láthatók a cisztában), teljesen tömör (csak szövet látszik, folyadék nem).
CT (Computer Tomographia ) és az MRI (Magnetic Resonance Imaging) segíthet a ciszta kiterjedésének a pontos felmérésében.
CA-125 meghatározása: A CA-125-nek nevezett, vérben lévő fehérje mérése segíthet eldönteni, hogy a petefészekben lévő elváltozás veszélytelen, jóindulatú, vagy rosszindulatú, rákos daganat. A vizsgálat más megbetegedésben is lehet a normális értéknél magasabb, pl. endometriosis, mióma, kismedencei gyulladás, szív, máj és vese betegségeiben is. A CA-125 koncentrációja a petefészek rákos daganatai mellett normális is lehet.
Tehát a CA-125 meghatározása semmiképpen sem döntheti el, hogy a petefészek daganat jó- vagy rosszindulatú!
A CA-125 meghatározása javasolható menopausa után keletkező cisztáknál, vagy igen nagy, az ultrahang vizsgálat szerint rák gyanúját keltő daganatoknál.
Terhességi teszt: A méhen kívüli terhesség kizárására időnként szóba jöhet, mert hasonló tünetei lehetnek a petefészek cisztának is.
Hormonvizsgálatok: Férfi hormon (tesztoszteron) , tüsző hormon (ösztrogén), stb meghatározás végezhető, ha a panaszok felvetik ennek szükségességét.
HOGYAN LEHET A PETEFÉSZEK CISZTÁT KEZELNI?
Szoros megfigyelés elegendő lehet a petefészek működési zavara miatt kialakult funkcionális cisztáknál, mert ezek 2-3 menstruációs ciklus alatt (6-8 hét) eltűnnek.
- Hüvelyi ultrahang vizsgálatot végzünk több alkalommal, hogy ellenőrizzük a ciszta eltűnését
- Hormonális fogamzásgátló tabletták adása elősegítheti a normális menstruációs ciklus helyreállítását, és megelőzheti a funkcionális ciszta megmaradását, a valódi ciszta kialakulását
Műtéti beavatkozás szükséges:
- ha a hüvelyi ultrahang vizsgálat szerint a ciszta
- 60 napon túl fennmarad és a panaszok nem szűnnek
- átmérője 8 cm-nél nagyobb
- csokoládé ciszta (endometrioma), endometriosis lehet
- nemcsak folyadékot, hanem szilárd szövetrészt is tartalmaz
- ha a ciszta a havi vérzés elmaradása (menopausa) után jelentkezik
- ha a családban előfordult petefészek rák
HOGYAN TÖRTÉNIK A PETEFÉSZEK CISZTA ELTÁVOLÍTÁSA?
Petefészek ciszta laparoszkópos eltávolítása
A petefészek ciszta az esetek többségében kihámozható a petefészek állományából, így az ovarium megmarad! Elsősorban a petefészek megtartására törekszünk: a ciszta belső tartalmát leszívjuk, a ciszta falait kifejtjük a petefészek szövetei közül, kiemeljük a hasüregből és szövettani vizsgálatra küldjük.
9. ábra Ciszta kifejtése a petefészek állományából
A petefészek eltávolítása
Előfordulhat, hogy nem lehetséges a cisztát a petefészekből kifejteni. Fontos tudnunk, hogy egy ovarium pótolja a másik működését.
Rák gyanú esetén
Először szövetmintát veszünk a gyanús területből, és még az operáció alatt szövettanász sürgősen megvizsgálja, hogy fennáll -e a petefészek rák. Ha az elváltozás jóindulatú, akkor csak a cisztát távolítjuk el, ha rosszindulatú, akkor megnyitjuk a hasfalat. Esetleg kezdeti stadiumban szóba jöhet a szükséges beavatkozás laparoszkópos elvégzése. Az operáció kiterjesztése az adott helyzettől függ.
Laparoszkópos petefészek eltávolítása javasolható menopausa után kialakuló ciszta esetében, hogy megelőzzük a petefészekrák keletkezését.
MI A LAPAROSZKÓPIA?
MIT JÓ TUDNI A PETEFÉSZEK CISZTA ELTÁVOLÍTÁS KÖRÜLMÉNYEIRŐL
Kórházi tartózkodás
- hastükrözést (laparoszkópiát) követően két-három nappal lehet a kórházból hazamenni,
- bikini metszésből történt operációnál pedig négy-öt nap múlva.
Otthoni lábadozás
- hastükrözést követően 1-3 hét pihenés,
- bikini metszésből történt operáció után pedig 2-6 hét.
A teljes felépülés
- a beteg állapotától függően 2-6 hét.
A munkába állás
- 2-6 hét után lehetséges. Ez elsősorban attól függ, hogy milyen műtétet végzünk, mi a beteg foglalkozása, és a műtét előtt milyen állapotban volt.
Milyen varratok maradnak az operáció után?
Hastükrözés (laparoszkópia) útján végzett mióma eltávolítás 0,5-2 cm-es metszésen keresztül történik. Ezeket a nyílásokat felszívódó varrattal úgy zárjuk, hogy a bőrt nem öltjük át, és így ezeket a varrófonalakat nem kell kivenni.
Bikini metszést - ha a méhtükrözéssel (hiszteroszkópiával) vagy hastürközéssel (laparoszkópiával) nem lehetséges a ciszta kimetszése - bőr alatt futó, plasztikai sebészi varrattal zárjuk, amit a bőrből néhány nappal később kihúzunk.
Milyen fájdalomcsillapítás szükséges a műtét után?
Paracetamol vagy e készítményhez hasonló gyógyszer általában elegendő. Erős, tartós fájdalom észlelésekor érdemes az operációt végző orvostól tanácsot kérni.
Hogyan lehet tisztálkodni, és milyen a szexuális élet a ciszta eltávolítása után?
Az operáció után zuhanyozni bármikor lehet, a kádfürdővel érdemes két hetet várni.
A nemi élet folytatása egyéni, természetesen figyelembe kell venni a közelmúltban történt műtéti beavatkozást.
A CISZTA ELTÁVOLÍTÁS SZÖVŐDMÉNYEI
Minden sebészi beavatkozás után szövődmények alakulhatnak ki. A méhtükrözés (hiszteroszkópia) vagy a hastükrözés (laparoszkópia) ebben nem tér el a hagyományos operációktól, bár vérzés, infekció ritkábban fordul elő.
Hólyag, urether, bélsérülés miatt – épp úgy, mint a hagyományos műtétek során - szükség lehet a hasfal megnyitására, vagy esetleg a méh eltávolítására is.
Az esetleges szövődményekkel kapcsolatos kérdéseket a műtétet végző orvossal beszéljük meg.
MILYEN SZÖVŐDMÉNYEKET OKOZHAT A PETEFÉSZEK CISZTA?
A petefészek ciszta megcsavarodását (torsio):
Súlyos panaszokat okoz: heves, görcsös fájdalom, hányinger, hányás. Azonnali műtéttel, vagy az eredeti állapotot állítjuk vissza, vagy szóba jöhet a petefészek eltávolítása. A műtét laparoszkópos úton is elvégezhető.
A petefészek ciszta megrepedését:
Ez történhet úgy, hogy panaszt nem okoz, vagy átmeneti fájdalom lép fel, azonban ritkán az is előfordulhat, hogy vérzés alakul ki, amelyet azonnali műtéttel kezelünk.
A PETEFÉSZEK CISZTA ELTÁVOLÍTÁSÁNAK SZÖVŐDMÉNYEI
A petefészek ciszta eltávolításakor hasonló szövődmények keletkezhetnek, mint más nőgyógyászati beavatkozásnál: a petefészek szomszédságában lévő belek, az ureter, esetleg a hólyag károsodhat. Ezek a szövődmények nem gyakoribbak, mint más operációnál (kb. 3%-ban fordulnak elő).